Férfiakról nőknek

Egy kis pszichológia: különböző típusokra lehet osztani a férfiakat. A "csupa szem (vizuális)", a "csupa fül" (auditív), és a "csupa szív". Olvasd el, nagyon érdekes és hasznos.

„csupa szem” férfi

A férfiak többsége e típushoz tartozik. Számára elsõrendûen fontos a látvány, sokat ad arra, hogy a kedvese hogyan néz ki. Valószínû, hogy éppen ezért észreveszi az új kesztyûjét, kabátját, a korábbitól eltérõ színû rúzsát, a frizurája apró változásait, de még a lakásban történtõ legkisebb változást is. Jobban érdekli a nõ arckifejezése, mint az üdvözlõ szavai, vagy mint a mozdulat, ahogyan átöleli.

Ha a férfi alapvetõen „csupa szem”, ez nem jelenti azt, hogy a többi érzékszerve elsorvadt volna. Hogy mégis miben különbözik a többiektõl, azt az agy és a tudat funkciója magyarázhatja meg. Aki megérti, hogy miként zajlik a „csupa szem” férfi gondolkodási folyamata, akkor meg tudja határozni azt is, hogy milyenek a valódi érzelmei. A „csupa szem” férfi kapcsolata a világgal a látásmódja függvénye. Ha valamire gondol, legyen az múlt vagy jövõ, a képzeletében valamilyen kép jelenik meg.

Amennyiben „csupa szem” nõvel hozza össze a sors, akkor a hasonló típusú partnerével hasonló módon kommunikál. Azonos hullámhosszon vannak. Ha azonban „csupa fül” vagy „csupa szív” nõ a párja, akkor mindketten arra kényszerülnek, hogy az összehangolódás érdekében áldozzanak a közös szövetségért. Különben a férfi látja azt, amit asszonya észre sem vesz, a nõ pedig meghallja azokat a hangokat, amelyek elszállnak a férfi füle mellett.

A „csupa szem” férfi általában nagyon tevékeny. Mindig elfoglalja magát valamivel. Részben így dolgozza fel a látás útján érkezõ benyomásokat, másrészt viszont azért mozog, hogy minél többet lásson. Úgy szomjazza a látványt, mint a csecsemõ az anyatejet. Gyakran kifejezetten munkamániás. Kifogyhatatlan az energiája, és szerteágazó az érdeklõdése.Csak akkor elégedett, ha valami érdekeset lát. Néha ugyan elromlik a hangulata, s ilyenkor nem könnyû jókedvre deríteni, különösen, ha hallási inger (hangos zene vagy végtelen szóáradat) éri. Õ látványra vágyik, a sok beszéd idegesíti.

A vízuális beállítottságú férfi maga a megtestesült szervezés. Imád világot látni, szereti maga körül a kényelmet, a tisztaságot. Fellelkesül, ha minden tárgy a helyén van, ha a szobában rend és kényelem uralkodik. Néha ugyan ridegnek, merevnek és nyugtalannak tûnik, de csak azért, mert mindennek úgy kell lennie, ahogy neki tetszik, jóllehet elvárja, hogy kitalálják az elképzelését, s így tegyenek a kedvére.

Ha egy nõ azt szeretné a tudomására hozni a „csupa szem” férfinak, hogy mennyire szereti, akkor ne szerelmes szavakat suttogjon a fülébe, hanem olyan tárgyakkal ajándékozza meg, amelyekre akaratlanul is rá kell néznie, és szerelmes üzeneteket közvetítenek számára. Érdemes naptárral is meglepni, amibe elõre be kell írni minden fontos dátumot, mert így talán elérhetõ, hogy ne feledkezzék meg róla.

Gyakran panaszkodnak a nõk, hogy „csupa szem” férjük, barátjuk hallgat az érzelmeirõl. Hát persze, mert számára nem könnyû feladat ezeket megfogalmazni, s még nehezebb kimondani. A megszólalásra a legalkalmasabb percek a kielégülést követõ ellágyulás idején adódnak. Ilyenkor feldolgozza magában az élményeit, s könnyebben beszél róluk, ha óvatosan próbálják erre késztetni. Ám senki se várja el, hogy a „csupa szem” férfi feltárja érzelmeit, érzéseit, mielõtt meg nem teremtõdik számára az úgynevezett vizuális komfortérzés. Az ilyen férfit a feje búbjáig ellepheti az érzelem, anélkül hogy ennek megfogalmazási, kimondási kényszerét érezné.

Aki tehát azt szeretné, hogy a „csupa szem” férfi valamelyest is kitárulkozzék, az jól teszi, ha elmagyarázza a párjának, hogy „jól látja az érzelmeit” akkor is, ha nem beszél róla. Ezzel máris megteszi az elsõ lépést, amely majd közlékenyebbé formálja, és olyasmit is elmond, amire nem volt kapható korábban soha...

A "csupa fül" férfi

Míg a vizuális férfit a látvány köti le, és azonnal észrevesz minden apró változást a lakásban vagy a partnerén, addig a „csupa fül” férfi (miként a nevébõl is kiderül) inkább a füle útján tájékozódik. A látványtól „nem tud meghatódni”, észre sem veszi, hogy a kedvese fiúsra vágatta derékig érõ haját, de még azt se nagyon, ha a kopott mustársárga fotel helyett bõrgarnitúra várja a nappaliban. Legfeljebb azt érzékeli, hogy élete párjának hangja rezignáltabb a köszönés után, és amikor belesüpped kedvenc foteljébe, valami susogó-nyikorgó hangot hall a támla felõl. És persze amint leül, szeretné azonnal elmondani, hogy mi történt vele.

Természetesen arra is részletesen kíváncsi, mit csinált a párja. Naponta tetten érhetõ „figyelmetlensége” arra utal, hogy a férfi érdeklõdését nem a látvány kelti fel, hanem az, amit hall.

A „csupa fül” férfit inkább a zene vonzza, semmint a festészet. Sokkal inkább meggyõzõen hat rá a szavak belsõ logikája, mint az érzelem. Könnyû beszélgetni vele, bármirõl legyen is szó. S õ maga is szívesen beszél. Még ha egy árva szó sem hagyja el az ajkát, akkor is beszél – magában! A „csupa fül” férfi általában rendkívül logikus, és elsõsorban azt jegyzi meg, amit hall. De azt aztán nagyon! Figyelmesen meghallgat mindent, amit mondanak neki, sõt még azt is, amit nem mondanak ki, csak a hangsúlyból sejthetõ. Elõtte nem maradnak rejtve a telefonbeszélgetés során ki nem mondott szavak; tökéletesen megfejti õket az intonációs kódjával, vagyis a hangsúly alapján. Ha csak annyit hall: szia, õ már tudja, hogy a hívó örül vagy éppen szomorú, erõtlen vagy elszánt.

Sokkal passzívabb, mint vizuális beállítottságú „csupa szem” társai. Nem hajszolja a látványosságot. Kedvenc foglalatossága az olvasás, a tervek, feladatok teljesítése, a zenehallgatás, a beszélgetés, sõt gyakran a tétlen idõtöltés, amikor csak üldögél nyugodtan, s hallgat vagy beszélget. Habár rendszerint elfoglalja magát valamivel, ám ez mind olyan ténykedés, ami más szemében mihaszna dolognak, hiábavalóságnak tûnik. Inkább intellektuális alkat, aki a maga gondolatvilágában él. Nagyon szívesen hall a partnerérõl, a barátairól, bármilyen eseményrõl, csak neki ne kelljen kimozdulnia otthonról.

Alapvetõen két csopoertra oszthatók a „csupa fül” férfiak. Egyik részük állandóan zenét hallgat, beszélget, vagyis ilyen-olyan módon sajátos „csendet teremt” maga körül. A másik gyûlöl mindenféle hangot, fõleg ha dolgozik vagy valamire koncentrálni akar. Ennek egyszerû az oka: minden zaj, idegen hang zavarja a belsõ beszélgetésében, s ez különösen így van azokkal a hangokkal, amelyeket egyébként sem hall szívesen. Mindenesetre az auditív beállítottságú férfi hálás hallgató. Aki tehát ismeri az én-nyelvét és tisztában van a hangok iránti érzékenységével, az számíthat a megértésére.

A „csupa fül” férfival gyakran megesik, hogy látszólag minden ok nélkül robban! Pár perccel korábban még minden a legnagyobb rendben volt, mégis kitör a vihar, csapkod, veszekszik. Környezete ilyenkor csodálkozik és nem érti, hogy mi történhetett. Csupán annyi történt, hogy önmagában napok, esetleg hónapok óta fortyogott valamivel kapcsolatban, vitatkozott, bizonyított, és most dûlõre jutott a kérdésben.

Egyébként gyûlöli a hangoskodást, a kiabálást, és különösen nehezen viseli a partnerétõl. Aki vele kiabálni kezd, az aligha ér célba, mert a hangos szótól szinte becsukódik a füle, nem jut el a tudatáig a mondandó.

A nõk gyakran vádolják a „csupa fül” férfit, hogy érzéketlen, nem elég szívélyes. Ez abból fakad, hogy racionálisabb, elemzõbb alkat, mint a többi férfi. Épp ezért igenis meg kell mondani, hogy mit csináljon! „Ölelj át, csókolj meg!” – és boldogan teljesíti. Sõt az efféle kéréstõl kifejezetten lázba jön. Könnyebben kimondja, hogy „szeretlek”, könnyebben tud beszélni az érzelmeirõl, mint „csupa szem” társai. Aki célt akar érni nála, az annyiszor mondja el neki, hogy szereti, amennyiszer csak nem szégyelli. Ennél jobb módszert még nem találtak fel számára.

A „csupa szív” férfi

Reagál a nõ érzelmeire, ezért az asszony ellazulhat mellette, hiszen úgyis elfogadja olyannak, amilyen. Szereti, amikor mellette ébred reggel, bármilyen szörnyen nézzen is ki. Szereti kövéren, formátlanul, betegen és szomorúan egyaránt. Õ a legjobb nevelésû férfi, mindig kész az ölelésre és a csókra, szentimentális, érzelgõs és mindent megértõ. És ami fontos: az érzelmei egész életre szólnak.

Nem szívesen beszél az érzéseirõl, mert úgy véli: gesztusaiból úgyis minden kiderül. Általában szereti a túlzásokat. Ha boldog, akkor a boldogsága szétárad, és arra törekszik, hogy ebben az emelkedett érzésében osztozzék a környezete is: mosolya betölti az egész lakást. De ha bánatos, akkor az egész világra fekete felhõ borul. Ha haragos, akkor az asztalt veri, tombol, becsapja maga mögött az ajtót, földhöz vágja a cserepet és mindent, ami csak a keze ügyébe kerül. (Szerencsére gyorsan megbékél, hamar lehiggad.)

A „csupa szív” férfi partnerének nem kell azon törnie a fejét, hogy szereti-e a párja vagy sem. Az érzései világosak, még ha olykor palástolni próbálja is. Örökké azon drukkol, hogy a szeretett nõt igazán boldoggá tudja-e tenni. Szomjúhozza a szeretetet és az odaadást, a gyengéd érintést és a fizikai, érzelmi serkentést. Rendkívüli módon érzi a saját testét és a más emberekhez fûzõdõ kapcsolatát.

Logikával, észérvekkel semmirõl nem lehet meggyõzni. Õ a hatodik érzékére, az intuíciójára hagyatkozik minden fontos döntésnél. Ugyanakkor az úgynevezett komfortérzés is nagyon fontos a számára: nagyon kedvére való, ha kellemes tapintású az, amihez hozzáér. Képes abszolút jól érezni magát a legszörnyûbb rendetlenségben, ha elnyúlhat kedvenc foteljében, érintheti kedvenc takaróját. A „csupa szív” férfiak többsége szeret sportolni, sõt örömmel dolgozik a szabadban is, amit aztán rendszerint forró tussal, gõzfürdõvel és masszázzsal fejez be. Mert számára nagyon fontos, hogy a fizikai komfortot érezze. Ha valami felbosszantotta, akkor könnyen le lehet vezetni a feszültségét illatos fürdõvel vagy azzal, hogy lágyan megmasszírozzák a hátát, homlokát. Viszont nem árt tudni, hogy a szenzitív embert leginkább a spontán reakció hozza ki a sodrából. Hozzá nem lehet beállítani váratlanul, de nem lehet meglepni aznap estére szóló mozijeggyel sem, mert úgy érzi: ez orvtámadás. Sem a duzzogás, sem az erõszak nem használ ilyenkor. Legjobb, ha a „bûnös” partner a hangulatán próbál változtatni, ellenkezõ esetben elrontja mindkettõjük estéjét.

A „csupa szív” férfi könnyen megsértõdik, ha úgy gondolja, hogy a párja nem fordít elég figyelmet az érzelmeire, az elõérzetére. Számára ugyanis nagyon fontos, hogy nyomban reagáljon arra, amit a másik csinál. És ezt várja el másoktól is.

A „csupa szív” férfiak többsége szereti maga mellett érezni a partnerét. Ha ez nem sikerül, akkor rosszul érzi magát, bár ennek a rossz érzésnek igazából nem tudja az okát. Sokszor megesik, hogy a fényes karriert befutó hölgyek azt hiszik, a férjük azért ellenzi a munkájukat, mert féltékeny a sikerükre. Pedig valószínûleg csak a magányt viseli nehezen. Gyakran hívja telefonon az asszonyát, nem azért, hogy ellenõrizze, hanem hogy legalább a hangját hallhassa. Persze hosszú távon ez sem segít, ahogy az sem, ha az asszony a hivatalos vacsorákra, vidéki utakra magával viszi a párját, mert a férj továbbra is amolyan ötödik keréknek érzi magát. Sokkal többet ér el, ha ilyenkor inkább az otthoni elemi komfortszükségletét elégíti ki: elõre elkészíti a kedvenc ételét, beszerzi kedvenc szivarját, vagy olyan könyvet készít az olvasólámpa alá, amirõl tudja, hogy a párjának tetszeni fog. Mindez ugyan nem pótolja az asszony jelenlétét, de legalább érzi a gondoskodást.