Cs�kbetegs�g /Pfeiffer-f�le mirigyl�z/

K�pz�m�v�szeti �s irodalmi alkot�sok tekint�lyes, rangos sora �r�k�tette meg, kiskamaszok �lmodoznak r�la, friss vonzalmak fellobban�sa vagy m�ly �rzelmek megpecs�tel�se egyar�nt lehet. Ennyi volna csak? Bizony, esetenk�nt egy cs�k is elegend� ahhoz, hogy betegs�get adjon tov�bb, s ez pedig nem m�s, mint a Pfeiffer-f�le mirigyl�z.


Heveny, fert�z� betegs�gr�l van sz�, melynek k�rokoz�ja a herpeszv�rusok csal�dj�ba tart�z� �n. Epstein-Barr -v�rus. (Hasonl� t�netekkel j�r� betegs�get ritk�bban m�s k�rokoz�k is el�id�zhetnek.) Vil�gszerte el�fordul�, gyakori megbeteged�s: �lete folyam�n gyakorlatilag mindenki �tesik a fert�z�sen. Gyermekkorban a leggyakoribb, ilyenkor rendszerint t�netmentes, enyhe lefoly�s�. Fejlett orsz�gokban a lakoss�g mintegy fele serd�l�korban vagy fiatal feln�ttkorban fert�z�dik. Le�nyokn�l 14-16, fi�kn�l 16-18 �ves korban k�vetkezik be a legt�bb fert�z�s, ez megfelel annak az id�szaknak, amikor a serd�l� p�rkapcsolatokat kezd l�tes�teni.

A v�rus megtal�lhat� a ny�lban, garatv�lad�kban, �gy tov�bbad�sa szorosabb kontaktus, p�ld�ul cs�k r�v�n t�rt�nik (cs�kol�z�si betegs�g); kev�sb� val�sz�n� a cseppfert�z�ssel t�rt�n� terjed�s. A betegs�g idej�n a v�r is fert�z.
Ha a k�rokoz� beker�lt egy eg�szs�ges, fert�z�ssel szemben m�g nem v�dett szervezetbe, a garatban elkezd szaporodni, immunv�laszt ind�t el, �s kiv�ltja a jellegzetes t�neteket.

Gyan�t kelt� t�netek

�tlagosan 10 napos lappang�si id�szak ut�n mutatkoznak a betegs�g els� jelei: gyenges�g, borzong�s, �tv�gytalans�g, rossz k�z�rzet, izomf�jdalmak. Ezek b�rmilyen v�rusbetegs�gre utalhatn�nak.
Ezt k�vet�en alakulnak ki a betegs�g jellegzetes t�netei.

A l�z…

…igen magas, l�zcsillap�t�kkal, h�t�f�rd�vel, langyos vizes borogat�ssal csak id�legesen uralhat� (mirigyl�z). A l�z 10-14 napig is vissza-visszat�rhet, ritk�n m�g elh�z�d�bban fennmarad.

A nyirokrendszer…

…megbeteged�s�nek jele a nyaki �s m�s ter�letek nyirokcsom�inak esetenk�nt f�jdalmas duzzanata, a garatmandul�k gyullad�sa, a l�p- �s m�jnagyobbod�s. Gyakran l�that�v� is v�lik a nyaki nyirokcsom�k megnagyobbod�sa, ezt a beteg is �szlelni szokta. A torokgyullad�s r�szek�nt a mandul�kon piszkosfeh�r, gyakran �sszefoly� leped�k keletkezik; amelyet meg kell k�l�nb�ztetni a bakt�riumfert�z�s (!) okozta t�sz�s mandulagyullad�st�l. �gyszint�n megnagyobbodik, tapinthat�v� v�lik a l�p, ritk�bban a m�j is. Enyhe m�jgyullad�s gyakorlatilag minden esetben kialakul, n�ha azonban s�rgas�g, s�t�t vizelet is jelentkezik; emiatt fert�z� m�jgyullad�s lehet�s�ge mer�lhet fel, ha a betegs�g t�bbi t�net�t nem �rz�kelik megfelel�en.

B�rki�t�sek…

…15%-ban k�s�rik a betegs�get. Ha azonban a mandulagyullad�s miatt a beteg antibiotikumot kapott, az esetek 95%-�ban testszerte viszket� b�rki�t�s jelentkezik, a szed�s kezdet�t�l sz�m�tott 7-8. napon. Ez t�neti kezel�s mellett n�h�ny napon bel�l megsz�nik.

Sz�v�dm�nyk�nt

…ritk�n a k�zponti idegrendszer �s a sz�vizom gyullad�sa is jelentkezhet.

Fenn�ll-e a betegs�g?

A klinikai t�netek �ltal�ban elegend�ek a k�risme fel�ll�t�s�hoz. Ha laborat�riumi vizsg�lat is t�rt�nik, akkor k�rjelz� a v�rk�p: �ltal�ban feh�rv�rsejt-szaporulat �szlelhet�, a v�rkenetben jellegzetes alak� limfocit�k l�that�k. A betegs�g fenn�ll�sa igazolhat� a szervezet v�dekez�s�nek r�szek�nt kialakul� ellenanyagok vizsg�lat�val is. E tesztek a betegs�g kezdet�t k�vet�en �ltal�ban n�gy h�t m�lva v�lnak pozit�vv�, de csak az esetek mintegy fel�ben. A t�rsul� m�jgyullad�s �ltal�ban enyhe �s mag�t�l gy�gyul; a m�jsejtekb�l felszabadul� enzimek emelkedett szintj�vel igazolhat�.

A kezel�s

Mivel a v�rus ny�llal terjed, a tov�bbi szoros kontaktus ker�lend�. L�nyeges a pihen�s, a megnagyobbodott l�p miatt ker�lend� a torna, a neh�z fizikai munka. Fontos a beteg megnyugtat�sa afel�l, hogy a betegs�g - b�r kellemetlen - n�h�ny h�t alatt sz�v�dm�nymenetesen gy�gyul.

L�zcsillap�t�sra megfelelnek a paracetamol hat�anyag-tartalm� szerek, de a langyos f�rd� �s a vizes borogat�s is kedvez� hat�s�. A torok- �s m�jgyullad�s miatt is cs�kken az �tv�gy, ez�rt az �tkez�st nem kell forsz�rozni: a beteg azt �s annyit egyen, ami �s amennyi j�lesik. El�ny�sek a k�nnyen, f�jdalommentesen nyelhet� p�pes �telek �s folyad�kok, gy�m�lcslevek.

Garatfert�tlen�t� tablett�k elszopogat�sa vagy ilyen hat�s� oldatokkal t�rt�n� gargariz�l�s j� hat�s�. V�rusellenes gy�gyszereknek a kezel�sben nincs jelent�s�g�k. A torokgyullad�s miatt antibiotikumok rutinszer� ad�sa nem indokolt, ezek ugyanis a k�rokoz�ra - mivel az v�rus - nem hatnak, tov�bb� a m�r r�szletezett b�rjelens�gek kialakul�s�hoz vezethetnek. Antibiotikumot �ltal�ban csak s�lyos esetekben, a nyaki nyirokcsom�k kifejezett nyom�s�rz�kenys�ge eset�n c�lszer� el��rni, a bakteri�lis fel�lfert�z�d�sek megel�z�s�re, �s akkor is csak olyan gy�gyszercsal�db�l, mely a fenti b�rki�t�seket nem v�lthatja ki.

Lefoly�s, id�tartam

Sz�v�dm�nymentes esetekben a l�z �ltal�ban 10-14 napon bel�l megsz�nik, a nyirokcsom�- �s l�pmegnagyobbod�s, a m�jgyullad�s pedig t�bbnyire n�gy h�t alatt. Esetenk�nt 2-3 h�napig is fennmaradhat viszont a gyenges�g, f�rad�konys�g.